Megdöbbentő felfedezés: a tasmán tigris dacol a kihalással!
![Megdöbbentő felfedezés: a tasmán tigris dacol a kihalással!](/wp-content/uploads/no-images.png)
Tartalomjegyzék
Hallottál már a Thylacinus cynocephalus? Valószínűleg nem, de mi a helyzet a tasmán tigris Bár tilacino vagy tasmán farkas néven is ismert, a legtöbb ember valószínűleg még sosem hallott róla.
Ennek oka, hogy az állat populációja a dingókkal - egy körülbelül 4000 évvel ezelőtt Ausztráliába behurcolt vadkutyafajjal - való versengés következtében csökkent. Eltűnésének másik oka az európai gyarmatosítók által folytatott intenzív vadászat.
Lásd még: Békés liliom: ismerje meg a jelentését, és nézze meg, hogyan kell ültetni ezt a fajtátEz az Ausztráliában, Tasmániában és Új-Guineában élő húsevő erszényes kutyaszerűen néz ki, hátán csíkokkal. Az utolsó vadon élő példányt feltehetően az 1930-as évek elején lőtték agyon.
Az utolsó példány, amelyet addig fogságban tartottak, 1936-ban pusztult el a tasmániai Hobart állatkertjében. Azóta a fajt hivatalosan kihaltnak nyilvánították.
A faj újrateremtésének kísérlete
A tasmán tigris kihalását követően egyes tudósok génszerkesztési technológiával próbálták újrateremteni az állatot, azzal a céllal, hogy visszatelepítsenek egy olyan fajt, amely az ember tettei miatt tűnt el.
Egy majdnem egy évszázada kihalt állat visszahozatalának gondolata azonban számos gyakorlati és etikai kihívást rejt magában. Az egyik nagyon egyszerű kérdés például az, hogy a pajorka ma képes lenne-e megtalálni a számára ideális helyet és életkörülményeket.
Lásd még: Tulipánok: megtanulják, hogyan lehet ezt a csodálatos virágot otthon termeszteniMeddig élt a tasmán tigris?
A Tasmániai Egyetem kutatói nemrégiben több mint 1200 jelentést gyűjtöttek össze, hogy kiszámítsák, hol látták utoljára az állatokat. Az eredmény szerint a faj utolsó képviselői a 70-es években tűntek el.
Ezeknek az adatoknak azonban eltérő a hitelessége, így a következtetéseknek nagyobb a mozgástere. Emiatt a tudósok egy része úgy véli, hogy a tasmán tigris kisebb csoportjai legalább az 1990-es évekig fennmaradhattak, sőt, egyesek talán még az ezredfordulót is megélték.
A teljes tanulmány itt olvasható.